Jézussal Londonban...

A mai evangélium nagyon passzol a jelenlegi helyzetemhez. Évekig építgettem egy életet, berendeztem egy házat, hogy bizonyítsak. Bizonyítsak, hogy mindezért érdemes volt elhagyni a hazámat, és elhanyagolni az Istennel és az emberekkel való kapcsolatomat. Szemfényvesztés!  Mit jelent a gazdagság? Mit jelentenek a "kincsek"? Igazán akkor érzem szabadnak magam, ha távol vagyok ettől a szemfényvesztéstől. Egy hátizsákkal nyakamba veszem a várost, vagy időt töltök valakivel, vagy olyasvalamit csinálok, aminek nincs "pénzbeli értéke".  Soha nem tudtam mit kezdeni az adok-kapok szituációkkal: ilyen értékben kaptam valakitől "ajándékot", olyan értékben "illik" viszonozni. Ha van adok, ha nem, nincs miből. Naív vagyok? Meglehet... Mégis úgy érzem, ha ezt elengedném hasonló lennék a gazdag emberhez, aki a csűrjében gyűjtöget... Ma a Szentmisén hallottam ezzel kapcsolatban két gondolatot,  ami nagyon megfogott.  Az egyik az, hogy az otthon (értsd: Magyarors...

Mit jelent boldognak lenni? Mit jelent teljes életet élni? Mi az önzés vagy az önzetlenség? Miért érdemes reggel felkelni?  Nem létezik "Insta-élet", csak élet van. Ott vagyok, ahol vagyok. Nem élhetem mások életét. Azt a feladatot kell teljesítenem, amit kaptam. Itt és most. Mindig egyszerre akartam különleges és egyszerű lenni, "szerényen a középpontban". Mindenkinek megfelelni.  Mit jelnet szegénynek lenni? Pár nappal ezelőtt internetes csalókba futottam. Mikor tudatosult bennem, hogy csak egy marék apróm maradt, feltettem magamnak a kérdést: Mit jelent szegénynek lenni? Szerencsére az élet megtanított arra, hogy "Nem a vagyonban való bővelkedéstől függ az ember élete."  Automatikusan elkezdtem vészforgatókönyvet készíteni. Hogy fogjuk túlélni? ...  Nincs megfelelő vészforgatókönyv az Istenbe vetett bizalom nélkül. Ez nem egyfajta lemondás, nemtörődömség, vakmerőség. Emberileg, hivatalosan megtettem, amit meg kellett tennem, de a tényeken nem tudok vált...

Este 6. Műszak után. Előttem egy fehér papírlap. Mellettem szines ceruzák. Random választok ki egyet-egyet. Vonalakat satírozok. Őrültségnek tűnik, de most ez van bennem. Engedem, hogy hassanak rám a szinek. Nincs célom. Engedem, hogy a szinek beszéljenek... Félig kész...Már csak a hézagokat töltögetem. Valahogy nem tetszik. Nem kerek, nem szines, nem olyan, mint amilyennek "megálmodtam"... A feketét benne felejtettem a többi között. Szines képnél feketét legfeljebb árnyékolásra használok. Most ott az a ronda sötét vonal... Elgondolkodom...Ezek a vonalak lehetnek életszakaszok, lehetőségek vagy emberek, amik/akik alakították az életemet. Szinesek, különbözőek, egyediek. Mindegyiknek megvan a maga helye és szerepe. Így alkotnak egy egészet... És igen. Ott az a fekete vonal. Lapszéltől lapszélig. Mint egy választóvonal, az az előtt és az az után között... A kép része. Nem lehet kiradírozni...Lassan megszokom a látványát. Elfogadom, hogy ott van. Hiányozna, ha nem lenne ott... N...

"Embereknek van legnagyobb súlya az életedben. Embereknek, akiket ismertél...A könyvek, a zene, az megint egészen más. Bármivel gazdagítanak is, csupán eszközök, hogy eljuss az emberekhez." /Jorge Semprún/ Vannak emberek, akik egyszercsak belépnek az életedbe, maradandó nyomot hagynak a lelkedben (...barátok, tanárok, lelkivezetők...). Majd eltűnnek, évekre. Valamiért, "véletlenül", újra felbukkannak... Kutakat ásnak mindennapi szolgálatukkal, (mint Lázár Ervin bolond kútásója). Sokszor küzdelmek árán, máskor egészen könnyedén.  A hétköznapok mélységeiben,ahol minden tocsog és locsog, amíg csak azt nem tudják kiáltani, hogy: VíZ! (Élő Víz) Reménykedve kémlekik az eget, hogy a néha feleslegesnek és nevetségesnek tűnő "levegő csákányozásuk" egyszer célba ér... Nem ismerhetjük és nem érthetjük meg igazán őket, ahogy önmagunkat se. Ugyanakkor erőt és példát adnak mindennapi "levegő csákányozásainkhoz"... Meg kell becsülni a velük való találkozásokat,...

"Pride Parade" - kívülről nézve mint egy világméretűvé nőtt jelmezbál...közelebbről személyes élettörténetek. Nemzedékről nemzedékre tovább görgetett, ki nem beszélt, elhalgatott, szégyenteljes fájdalmak, sérülések jelenkori megnyilvánulásai. Szeretetéhség... A bárki lehetsz, de senki se vagy felfogás, szabályok nélküli, arctalan társadalma. Pásztor nélküli juhok odalognak keresve valamicske értelmet az életükben.  Én is itt élek...közéjük tartozom, rám is hatnak ezek az erők, ha akarom, ha nem. Falhoz lapulok (négy falközé), hogy ne sodorjon el az ár...Elvonulnak. Egyre kevesebb eséllyel, de még reménykedem... Nem vagyok elég bátor... Érzem a felelőségem...Élettörténetem nem véletlen alakúlt úgy,ahogy. Nem véletlen a soha nem szűnő "szeretetéhség"(egyszer majd megszűnik, azt nem én döntöm el, hogy mikor)... Esélyt kaptam, hogy tanúságot tegyek, hogy létezik másfajta Szeretet is. Gyógyító Szeretet. Ami függeltlen minden társadalmi ideológiától, aktuális "divat ...