..."papírra"vetett szavak...

Ülök az írósztalnál a gép előtt és azon gondolkodom, mi értelme írni...Évek óta küzdök a gondolattal, hogy lelkiekről, hitemről írjak.

Ki vagyok én, hogy megtehessem? 

Nem vagyok pap (eleve...hisz nő vagyok!),nem vagyok szerzetes...

Egy egyszerű mezitlábas laikus vagyok...egy kereső!

Mégis valahol mélyen van bennem egy "késztetés",lelkesedés...vágy...

Ugyanakkor a mérleg másik oldala: hogy mindez csak "elmélet". Tény, hogy soha nem voltam túl gyakorlatias...Ott az önzés, a nárcisztikus hajlamok és a megbecsültség iránti vágy  kisértése...Megkötöz és lehúz...

Olyan ez, mint egy véget nem érő hullámvasút. Néha egyszerűbb lenne vállat vonni, nem látni és nem hallani (persze csak átvitt értelemben...). Átlépni a belső morajláson...

Ezekkel a gondolatokkal ébredtem ma reggel. Jegyzeteim a fiókban várják a "megfelelő" időt, ami talán sose jön el. Ez a világ a siker, a rátermett, gyakorlatias emberek világa...és én nem érzem otthon magam benne...