7 évvel később...


             Virágvasárnap - 2022

Reggel 6. Indulok dolgozni. A lakásból kilépve a hajnal leírhatatlan színei fogadnak...Az első vendégnek sokat kellett várnia mire kinyitottunk. Nem lettem a szíve csücske. Rámosolyogam, kedvesen kiszolgáltam. Sokszor ez a stratégia nem jön be, csak olaj a tűzre. Most bejött...

Virágvasárnap... Az Életet ünnepeljük, a szenvedésen és a halálon elmélkedve. Mi se ússzuk meg, én se, ha eddig sikerült is. Egyre többször merül fel bennem a kérdés, hogy mi értelme az életnek...Minden negatív, pesszimista, depressziós kicsengés nélkül.
A baj csak az, hogy nincs válasz. Nem találom a kapaszkodót, a nyugvópontot. Csak megyek. Nap mint nap. Egyik lépés a másik után, néha botladozva, mégse látom az egészet, nem érzek örömet...

Virágvasárnap...Ott vagyok a tömegben. Fásultan, mégcsak nemis kiváncsisággal, hozsanna-kiáltás nélkül...

Bennem a vágy, hogy a jövőheti keresztút és csend után megtaláljam a feltámadás örömét. Ugyanakkor bennem a félelem, hogy nem én irányítok... Ez kegyelem. Nem rajtam múlik...

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gondolatok a szerénységről (Lk 14, 7-14)

Advent a kávézó forgatagában - Megújuló energiáink

Ne adjátok fel a reményt