A gyónás "sikere" / The "success of confession"

Legutóbbi Szentgyónásomra várakozva hallottam, ahogy az atya azt mondja valakinek: "...van egy gyónóm, 2 perc alatt letudom és jövök..." Hmm...2perc... (Nyilvánvalóan túlzás...azt jelenti, gyors leszek. Legalábbis én ebben reménykedtem...).

Nincs bennem rosszallás. Minden elismerésem azoké, akik minden nap vállalják a szolgálatot. Legyenek papok, lelkipásztori munkatársak vagy bármilyen segítő hivatásúak. Ők is időkeretek közt élnek...nem is kicsit. Nagy "bizniszben" utaznak: Business of the Lord.

A kérdés inkább költöi, önmagamnak szól: mit jelent a sikeres gyónás? Befolyásolja-e az "idő-intervallum" a gyónás sikerességét? Ha már itt tartunk, mit jelent felnőttként gyónni? Mik a "felnőtt"bűnök?

Mikor elsőáldozásra készültünk felkészítettek minket az első Szentgyónásra. A Hozsanna énekes könyvben volt egy lelkitükör, amiben vastagon szedve voltak a "halálos bűnök", súlyos bűnök. Ezt használtuk segítségként a felkészülésnél. 

Évekig használtam, megkérdőjelezés nélkül...A világ azonban megváltozott (eltelt több mint 30 év),én is megváltoztam. 

Hogyan használhatnám ugyanazt a sémát? 

Egy gyerek "bűnei" mások, mint egy felnőtté. Nem ugyanaz a súlycsoport. 

Mik azok a dolgok, amiket tényleg oda kell vinnem Jézus elé? Ha a lelkitükörből indulok ki, nemhogy 2perc, 2 óra se lenne elég (...tapasztalat😉). 

A bűnökről való felfogás is megváltozott. "Formálhatóvá", flexibilissé, megkérdőjelezhetővé váltak a bűnök. Ami nekem bűn az neked nem és fordítva...Válogatunk...

Vannak fogalmak, amikhez már értelmező kéziszótár (Google) kell. Ilyen a kevélység, a gőg. Mit jelent az, hogy jóságos? Mit jelent a mai világban kicsinyesnek vagy nagyvonalúnak lenni?...

Végeláthatatlan, megválaszolatlan kérdések...

Nehéz megtenni az első lépéseket, legyőzni önmagunkat, pedig nincs ahoz fogható, mint érezni a feloldozás szabadságát. 

Ezek most nem fenkölt, nagy szavak..., csak az az első lépés könnyebb lenne...

The "success of confession"...

While waiting for my last Holy Confession, I heard the father say to someone, "... i have a confession, 2 minutes and I'll come back..." Hmm... 2min... (Obviously an exaggeration... it means I'll be quick. At least that's what I was hoping for...).

I have no disapproval. All respect goes to those who take on the service every day. Be they priests, pastoral associates, or any kind of helping profession. They also live in time frames... not even a little. They travel in a big "business": Business of the Lord.

The question is more for myself: what does successful confession mean? Does the "time interval" affect the success of confession? Speaking of which, what does it mean to confess as an adult? What are "adult" sins?

When we were preparing for First Communion, we were prepared for the first Holy Confession. In the Hozsanna (an Hungarian singing book) there was a spiritual mirror in which the "deadly sins", serious sins, were written in bold. We used this as a help in our preparation. 

I've used it for years, without questioning...However, the world has changed (more than 30 years have passed),I have also changed. 

How can I use the same scheme? 

A child's "sins" are different from those of an adult. Not the same weight class. 

What are some of the things I really need to bring to Jesus? 

The perception of sins has also changed. Sins have become "malleable," flexible, questionable. What is a sin for me is not for you and vice versa... We're picking...

There are concepts that require an interpretive dictionary (Google). Such is pride. What does it mean to be kind? What does it mean in today's world to be petty or generous?...

Endless, unanswered questions...

It is difficult to take the first steps, to overcome ourselves, even though there is nothing like feeling the freedom of absolution. 

These aren't the big words now..., just that first step would be easier...